Szényen, gyalázat, de három hónap telt el az utolsó bejegyzés óta, jelzem nem eseménytelenül. Akkor azon örömködtem, hogy beköltöztünk az "új lakásba", ahonnan azóta ki is költöztünk, bár nem terveztük ilyen korán, de azt kell mondjam, szerencsére... (csak egy jótanács a Londonban lakást keresőknek: mindig nézzétek meg, hogy a valódi landlord és/vagy ügynökség adja-e ki a lakást, vagy csak egy élelmes bérlő úgymond subletingel (de szép hunglis szó), vagyis albérletbe adja a bérleményt vagy annak egy részét, na az ilyet jobb elkerülni). Szóval, a nyaralás előtt (Magyarország, esküvő, barátok, család rohamlátogatás, rengeteg rozé fröccs és pálinka, egyéligyálvegyélménemeszelnemízlikrakokcsomagotnemlesztúlsúlyegykissütitmégegyetek - de jó is volt :D ) kaptuk a hírt, hogy költözni kell, aztán kerestünk és találtunk is helyet (ahol most lakunk, és egyelőre szuper jónak tűnik), de volt egy két hetes rés, amikor már ki kellett költöznünk, de még nem tudtunk beköltözni, ezért airbnb-n béreltünk egy szobát és a cuccainkat beraktuk egy storage-ba, vagyis igazából az utolsó bejegyzés óta már kétszer költöztünk... no comment, remélem egy időre vége, főleg, hogy 15 perc busszal a munkahelyem. :) Nem mellékes, ha 10 órát dolgozol naponta, hogy mennyi időt töltesz utazással. Ja, apropó, lejárt a próbaidőm sikeresen, úgyhogy nagyon boldog voltam, hogy túlestem ezen, hiszen nem kis dolog. Azóta kiszolgáltam/láttam néhány világsztárt, királyi családot, zenészt, stb, szóval menő hely de igazából azt kell mondjam, hogy ez a gazdagság és luxus egyrészt "számunkra" felfoghatatlan, másrészt immunissá válik az ember rá, már viszonylag rövid idő után is, harmadrészt nem is nagyon beszélhetek róla, így ezt nem fogom sokáig ragozni. :)
Azért az örömhöz hozzájárult, hogy a próbaidő leteltével kapunk egy ún. experience vouchert, vagyis egy éjszakát vacsorával és reggelivel a szállodában, ahol valódi vendégként bánnak velünk. Nos ez egészen fantasztikus volt. :) Az ágy elképesztően puha, a zuhany maga a csoda, és a vacsora, a borok, koktélok, desszert...hmmmm. Egy oldalon keresztül tudnék áradozni róla.
Voltunk ezen kívül Brighton-ban, ami Anglia legnépszerűbb tengerparti célpontja, főleg nyáron, mivel viszonylag meleg van, és gyönyörű a tengerpartja, valamint vonattal egy órára van csak Londontól. Tényleg gyönyörű, csak kár, hogy dézsából öntötték az esőt ottlétünk két és fél napjából kettőig, úgyhogy kicsit hamarabb hazajöttünk, bár szívesen maradtunk volna még, mert tényleg gyönyörűnek tűnik, és nagyon hangulatos. Next time.
Oh, és mielőtt elfelejtem. Van egy olyan Londonban hogy iTunes fesztivál, minden év szeptemberében 30 estén keresztül más világsztár lép fel egy viszonylag kis helyen (Roundhouse Camden), ahová a belépőket csak sorsolás útján lehet nyerni, 1+1 fő részére, ha jelentkezel az alkalmazáson keresztül. Bolondnak bolond a szerencséje alapon én kétszer is nyertem. Az első koncerten Tony Bennett-et nézhettük meg kb 10 méterről, élőben (ő egy nagyon öreg, nagyon híres amerikai énekes, még kb az amerikai Kívánság kosár hőskorából és olyanokat énekel, mint Fly me to the moon) aztán pedig az elképesztő, csodáltos, isteni, zseniális, megaszuperállatjó Lenny Kravitz-et, amit máig nem hiszek el! Közel két óra élőben, és az egész banda elképesztő volt, az első perctől az utolsóig. Lenny pedig, lévén nem szégyenlős és imádja ha imádják, a közönség soraiban mászkált, 2 méterre tőlünk, és neeeeemhiszemel. :) Életem egyik legjobb élménye volt.
Meg persze szokás szerint ettünk, főztünk, mászkáltunk egy csomót, rengeteg minden van, amit most nem sűrítek ide, és nem is ígérgetek, de meg fogom írni.
Addig is puszi mindenkinek
ui.: már több, mint egy éve itt vagyunk (egészen pontosan ma egy éve, egy hónapja és egy hete)
