We wish you a Happy New Year

A karácsonyi fiesta lezárásaként 26-án (itt Boxing day - valószínűleg arra utalva, hogy az emberek megverik egymást a boltok előtt sorban állás közben) ország és világháló szerte óriási leárazások vannak, 50-70% mindenhol, ezen felbuzdulva, bár inkább turistaként, mint valódi vásárlási szándékkal, elmentünk a Sheperd's Bushnál található Westfield plazába szétnézni (én tudtam, hogy rossz ötlet). Már a metrónál látszott, hogy ennek a fele sem tréfa, mert hömpölygött a tömeg a bejáratok felé. Kaptam is egy kisebb pánikrohamot rögtön, ahogy beértünk, majd ezt követte a szimpla döbbenet, amikor megláttuk, hogy a Louis Vuitton és a Prada előtt (meg persze az összes többi méregdrága bolt előtt is) 20-30 méteres sor áll. De például a GAP-be, a Deichmannba, és a Hollister-be is úgy lehetett (volna, hiszen mi nem is próbálkoztunk) bejutni, hogy ha egy ember kijött, akkor egyet beengedtek a sorból... Nagyon durva. Ezek tényleg nem normálisak. Kis háttér info, hogy a vásárlók jó nagy százaléka csadoros arab nő, akik valószínűleg a nagy "karácsonyi lázban" verték el utolsó olaj-fontjaikat... Egy szó mint száz, szerintem ez rosszabb, mint a a Black Friday, főleg, hogy ez még hivatalosan Karácsony második napja, a szeretet, bla-bla-bla ünnepe, és e helyett a nagy ajándékozás után még az összes bolt 1000%-on, vásárlókkal és alkalmazottakkal tele pörög. Nagyon lehangoló. (azért ha már ott voltunk, kaptam egy csodálatosan "ugly", de szuper meleg és vízálló crocs csizmát fél áron. :) )

Munka fronton azt kell mondjam - sajnos -  a karácsonyi habzsi-dőzsi nem volt ingyen, azóta "fizetek" érte a drága kis éttermünkben, szombaton nagyon sokan voltak, és délutánoig egyedül voltam a flooron, ami praktikusan annyit jelent, hogy mindent én csináltam, és pisilni is csak akkor volt időm, amikor lecsengett a reggeli... vasárnap csak simán sokan voltak, de a legjobb még hátra van, holnap este dolgozom, majd elsején reggel 5.30-kor megyek vissza nyitni... Éljen a spórolás, és a kreatív megoldások a személyzethiány áthidalására... Csak túlélni akarok, és két nappal öregebbnek lenni, hogy átessek ezen a remek szilveszter-újév kombón, bár a tavalyi is hasonló volt, azzal a különbséggel, hogy akkor éjfélkor már ágyban voltam és átaludtam az új évet, de ugyanúgy hajnalban mentem dolgozni, és nem volt vicces.
Gábor elém jön elvileg, és azt tervezzük, hogy koccintani már valahol a városban fogunk, de ez ugye attól is függ, hogy hogy végzünk. A licence (nagyjából olyan, mint a működési engedély) szerint éjjel 11 után nem forgalmazhatunk alkoholt, úgyhogy remélem időben el fogok tudni jönni (elvileg nem kell zárásig maradnom), és valahogy túl leszek rajta.
Amúgy minden ok, pihenjük még mindig a karácsonyi zabálás fáradalmait, de azért ma is főztünk egy jót, és a nagy sikerre való tekintettel csináltam egy újabb banana bread-et és egy isteni apple-berry crumble-t. :) Úgyis olyan undorító idő volt egész nap, Gábor egész nap fetrengett a migrén miatt, én csak délelőtt. Az Égiek valószínűleg egyébként ezzel a fejfájós férfival büntettek az eltelt évben elkövetett összes rosszaságomért... :)))))
Apropó elmúlt év... Hát eseményekben nem volt hiány, költöztem egy párszor, Amerikából haza, de nem a lakásomba, hanem onnan ki apuékhoz, aztán a Balatonra, onnan pedig ide, Londonba. Óceánjáró helyett megtaláltam a SZERELMEMET, csupa nagybetűvel, túléltünk együtt egy nem egyszerű nyarat, és megvetettük a lábunkat egy mindkettőnk számára új országban, új helyzetben, új, közös életet kezdve. Sok buktató volt előttünk, de most már egyre inkább úgy érzem, hogy mindez csak közelebb hozott minket egymáshoz, és megerősítette a kapcsolatunkat. Lassú léptekkel, de haladunk a céljaink felé, és ha 2014 csak fele ilyen jó lesz, már boldog ember vagyok.

Az idei utolsó poszttal kívánok nektek nagyon boldog, sikerekben gazdag Új Évet! A tervekhez kitartást, akaratot és erőt, de leginkább bátorságot, hogy merjetek lépni, bevállalni bármit, amit hoz az élet, mert ez az egyetlen út!

BÚÉK