Reggel megint egy interjúval nyitottam, ahogy írtam is. Nagyon jó volt, úgy érzem minden interjúval jobban belejövök, be is hívtak második körre az F&B managerhez head waitress pozíció, nem lenne rossz. Jövőhéten sem pihenünk, Marriott, Hyatt Regency interjúk várnak szálloda fronton, egy michelin csillagos hely étterem fronton, plusz ugye a próbanapok. Remélem jól sikerül minden, nem lenne rossz, ha én válogathatnék, de azért nem bízom el magam, egyelőre nagyon élvezem, hogy olyan helyekre járhatok, ahová el sem tudtam volna eddig képzelni. Mindenhol nagyon pozitív tapasztalataim voltak, ma például már szinte tudtam mikor, mit fog kérdezni a HR-es csajszi, és persze szépen nyomtam is a Broadmoorban megtanult kliséket, csak úgy csillogott a szeme. :) Hiába, azért a jó training megteszi a hatását. Ha egyik sem jön be - amit azért nagyon remélek, hogy nem így lesz - már akkor is óriási, hogy ezeket a szituációkat megtapasztaltam.
Sajnos a lakásnézés annyira nem sikerült, mert az ingatlanosokat, akikkel hetekkel ezelőtt lebeszéltük a háznézést, e-mailben nem sikerült elérni, utána hívtuk őket, hogy akkor mi itt, ők hol, mire rám rakta a csaj a telefont, hogy mindjárt visszahív. Azóta is várjuk... Szóval a London Accomodation nevű szervet kerüljétek nagy ívben. Ma délután megyünk megint szétnézni lakás/szoba fronton egy sráccal, kíváncsian várjuk.
Az időnk nagy részét még mindig ez tölti tehát ki, interjú, internetezés többnyire egy Costa-ban, sétálgatás a városban, ilyesmik. Pihenni, vagy konkrétan várost nézni eddig nem nagyon sikerült, de azért jó néhány helyen voltunk, és nagyon élvezem ezt a pörgést. Továbbra is tetszik a város, bár nyilván egy viszonylag szűk részén mozgunk. És igen, eddig minden nap esett az eső, de a fura, hogy nem zavar, van esernyő, van kabát, ez meg csak víz. :) És azért a Napot is láttuk párszor, úgyhogy egyelőre jól elvagyok.
Élvezem a metrózást, bármilyen bonyolultnak is tűnt elsőre, azért van benne logika, mondjuk nyilván segít Gábor tájékozódási képessége, majd akkor ugrik a majom a vízbe, mikor szerdán már külön-külön kell mennünk, mert neki is kezdődik a suli. Annyira várom már azt is, mert az megint egy vízválasztó lépés lesz, végre az is beélesedik, és remélem mindketten gyorsan megtaláljuk a helyünket, hogy aztán gőzerővel építhessük az életünket.
Néha utólag jutnak eszembe részletek, vagy akkor sem, mert annyira sok az élmény, az újdonság, hogy csak kavarog minden a fejemben, de összességében nagyon jól érzem magam, nagyon jól sikerült az első 2 nap, boldog vagyok, hogy meghoztam ezt a döntést, és most együtt vagyunk itt. Teljesen más megvilágításba helyez mindent, és ez nagyon felszabadító érzés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése