Viva mobil internet! :)

Hello, welcome back!

A tegnap megvásárolt csodálatos új telefonjainknak és a szédítő 3 hónapig korlátlan 4G internetnek hála ismét csatlakoztunk a világ lüktető hálójára.
Sajnos mai blogírásra szánt időm jelentősen leredukálódott annak az eldugult csőnek köszönhetően, amely a konyhában már néhány napja nincs megjavítva, és amiről ma kiderült, hogy nem csak a mosogató, hanem a mosógép is a abba folyik. Reggel mostam... következmények: háromnegyed óra közös vödör cserélés a lakótárssal, felmosás, vödrözés, felmosás. Bár szerencsére még a komplett lakás eláztatása előtt észrevettük, úgyhogy inkább csak kellemetlen volt mint súlyos. Shit happens.
Kb 10 nap után ma "végre" újra esik. :) Pedig már egészen hozzászoktam az egyébként itt szokatlanul száraz időjáráshoz. :)
Az utolsó normális bejegyzés óta eltelt kb 10 napban leginkább az új mindennapi életünkhöz való hozzászokás folyt.
Én elmegyek dolgozni, egyik héten délelőtt, másik héten délután. Ez annyit jelent, hogy vagy 4.20kor kelek és 6.30kor kezdek délután fél 4ig, vagy 3kor kezdek és éjfélig vagyok, kb 1-re érek haza.
Egyelőre úgy tűnik az esti sokkal jobb, leginkább mert reggel őrültek háza van, és alig van idő átfordulni az ebédre a reggeliből, és mivel az egész csúszás, ezért nyilván a fél négyes végzés is az. Most elég kevesen voltak esténként, amit így elsőre nem bánok, legalább szoktam egy kicsit. Szombat-vasárnap-hétfőn szabad vagyok, utána 5 nap reggel, és vasárnap megint szabad. Továbbra is vegyes érzelmeim vannak a hellyel kapcsolatban, de nem szeretnék elhamarkodottan ítélni. Tegnap volt két hete, hogy elkezdtem itt dolgozni, és bár rengeteg minden történt, nem gondolom, hogy ennyiből vonhatok le következtetéseket. Ami tény, hogy van még mit tanulnom (főleg, hogy jövőhéten tesztet íratnak velem), és hogy az emberek lehetnének kedvesebbek. De nyilván minél jobban belejövök, annál kevesebbet hibázok, ergo annál kevesebbet stresszelek, szóval türelem tornaterem.
Gábor hétfőn, kedden és csütörtökön van suliban, elég kemény, nyilván szellemileg és fizikailag is. Egy éves, tehát elég durván nyomják le az anyagot. Délutánonként gyakorlni szokott, úgyhogy ő is el tud fáradni rendesen. Nem ritka, hogy este csak bedőlünk az ágyba. De még mindig élvezi, és szocializálódik (amit én is igyekszem, múlt hét pénteken például egy pubban voltunk a kollégákkal), úgyhogy jól alakulnak a dolgok.
Az apró kellemetlenségeket leszámítva a lakással sem lenne gáz (ez a vízcső-internet kettős, meg a kissé hangos mellettünk lévő fürdőszobaajtó irritáló picit).
Hétvégén kirándulni-várost nézni szeretnénk, elvileg "jó" idő lesz, úgyhogy Hyde Park, Big Ben, Buckingham palota a terv. Már nagyon várom, főleg, hogy 9 vagy 10 nap után végre ne kelljen dolgozni mennem. (most úgy jött ki a rota, hogy ilyen messze kerültek egymástól a szabadnapjaim).
Hétfőn lesz az NI interjúm is, és akkor végre a papírmunka is nagyjából véget ér, mert most már van bankkártyánk, telefon előfizetésünk, Gábornak diák igazolványa (úton), diák oyster cardja, nekem lesz adó és TB számom, szóval 3-4 hét alatt célba értünk. Erről elkezdtem már írni egy bejegyzést, de egyelőre nem találom. Amint meglesz, vagy lesz időm újra megírni, közzéteszem.
Most ennyi. Ha kérdésetek van, bármi, ami nekem nem jutott eszembe, de nektek érdekes lehet, írjátok meg kommentben, vagy Facebookon az Ági goes to UK oldalán.